Átalányadó vagy KATA? Vállalkozási forma szabadúszóknak és VA-knak

Amikor elhatározod, hogy szabadúszóként, például grafikusként, szövegíróként vagy virtuális asszisztensként (VA) önállóan dolgozol, az egyik első kérdés az, milyen formában vállalkozz, és hogyan adózz. Az interneten rengeteg vélemény kering erről, és a legtöbb vagy elavult, vagy olyan helyzetre szól, ami nem a tiéd.

Ebben az útmutatóban sorra vesszük a szabadúszók, köztük a VA-k számára reális lehetőségeket: az átalányadós egyéni vállalkozást, a tételes KATA-t, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, a mellékállást és röviden a Kft.-t. Mindegyiknél megmutatjuk, kinek való, mi az előnye és mi a buktatója, egy szemléltető számpéldán pedig azt is, nagyjából mennyi teherrel számolhatsz.

Mielőtt választasz: négy kérdés

A „melyik a legjobb adózási forma?” kérdésre nincs általános válasz. Van viszont négy kérdés, amire ha előre válaszolsz, a lehetőségek többsége magától kiesik. Vegyél elő egy papírt, és írd le a válaszaidat, mielőtt továbbolvasol.

1. Kinek számlázol? Cégeknek (más vállalkozásoknak, akár külföldieknek) vagy magánszemélyeknek? A szabadúszók többsége cégeknek dolgozik, és ez a mostani KATA-t szinte biztosan kizárja.
2. Főállásban vagy mellékállásban vállalkozol? Ha mellette legalább heti 36 órás munkaviszonyod van, másként alakulnak a járulékaid, és a mostani KATA sem választható.
3. Mekkora éves bevételre számítasz? Nem kell pontos szám, elég egy reális sáv: évi 2–3 millió, 6–10 millió vagy 15 millió forint felett.
4. Mennyi a valós költséged? A szoftver-előfizetések, az eszközök, a könyvelő díja. Ha ezek a bevételed kis részét teszik ki (ez a legtöbb szabadúszónál jellemző), az átalányadó szinte mindig erős jelölt.

A formák egy pillantásra

Ez a táblázat az egész cikk sűrítménye. Ha sietsz, már ebből látod, melyik forma jöhet szóba nálad, a részleteket pedig lent megtalálod.

Forma	Kinek való?	Fő előnye	Fő hátránya
Átalányadós egyéni vállalkozó	A legtöbb szabadúszónak, kevés költséggel	Egyszerű, a költséghányadot nem kell igazolni	A valós költség nem vonható le
Tételes KATA (mostani)	Főállásban, csak magánszemély ügyfelekkel	Havi fix 50 000 Ft	Cégnek számlázva megszűnik
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás	Akinek magas a tényleges költsége	A valós költséget levonhatod	Több adminisztráció, tételes nyilvántartás
Egyéni vállalkozás mellékállásban	Munkaviszony mellett indulóknak	Nincs minimum járulékalap	Csak átalányban vagy jövedelem szerint
Kft.	Nagyobb bevétel, csapat, kockázatos munka	Elkülönül a magánvagyonod	Drágább könyvelés, több kötelezettség

Átalányadós egyéni vállalkozó: a legtöbb szabadúszó alapesete

Az átalányadózás lényege, hogy nem kell tételesen igazolnod a költségeidet. A törvény a bevételed egy meghatározott százalékát, a költséghányadot, automatikusan költségnek tekinti, és csak a maradék, az úgynevezett átalányjövedelem után adózol.

A NAV tájékoztatója szerint a legalacsonyabb költséghányad 2026. január 1-jétől 45%, 2027-től pedig 50% lesz. A legtöbb szellemi szabadúszó-tevékenység, az asszisztensi munkától a grafikáig, ebbe a kategóriába esik. Az átalányjövedelemből az éves minimálbér felét meg nem haladó rész adómentes, ez 2026-ban 1 936 800 Ft. A NAV szerint ez azt jelenti, hogy 45%-os költséghányadnál 2026-ban 3 521 455 Ft éves bevételig nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetni.

Az átalányadózás felső határa az éves minimálbér tízszerese. A NAV szerint a 2026-os minimálbér havi 322 800 Ft, így a határ 2026-ban 38 736 000 Ft. Egy egyszemélyes szabadúszó vállalkozás ritkán jut ennek a közelébe.

Mit fizetsz átalányadóban?

Három tétel jár az átalányjövedelem után, főállású vállalkozóként:

• 15% szja, de csak az adómentes rész feletti jövedelem után.
• 18,5% társadalombiztosítási járulék, vagyis az a befizetés, amiből a táppénzed, a nyugdíjad és az egészségügyi ellátásod jön.
• 13% szociális hozzájárulási adó (szocho), ez egy munkáltatói jellegű közteher, amit vállalkozóként magadnak fizetsz.

Főállásban a járulékoknak van egy havi minimuma. A tb-járulékot legalább a minimálbér (322 800 Ft), vagy ha a fő tevékenységed legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum (373 200 Ft) után kell megfizetni. A NAV szerint 2026-tól a szocho alapja is ehhez igazodik: a korábbi 112,5%-os szorzó helyett a minimálbér vagy garantált bérminimum 100%-a a minimum. Az átalányadózók járulékait negyedévente kell bevallani és megfizetni.

Nézzük meg egy példán, hogyan áll ez össze.

Tételes KATA: ma csak magánszemély ügyfeleknek

A KATA, vagyis a kisadózó vállalkozók tételes adója, 2022 szeptembere óta szűk körben használható. A NAV 2026-os információs füzete szerint a szabályok a következők:

Ez papíron nagyon kedvező: évi 600 000 Ft fix teher, akármennyi a bevételed a keret alatt. A gond az, hogy a szabadúszók többsége cégeknek számláz, nekik a mostani KATA egyszerűen nem elérhető. Az is fontos, hogy a NAV szerint a katás után járó társadalombiztosítási ellátások alapja havi 108 000 Ft, ami jóval alacsonyabb táppénzt és nyugdíjalapot jelent, mint egy minimálbér körüli járulékalap.

Mi a helyzet a 2027-es KATA-val?

1. október 6-án a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta egy új KATA tervezetét. Eszerint 2027-től újra lehetne cégeknek számlázni, magasabb tételes adóval és egy 15%-os kiegészítő adóval, mellékállásban is. Ez azonban még tervezet, nem elfogadott törvény, és a parlamenti tárgyalás során változhat.

Hogy a tervezet mit jelentene számokban, és kinek érheti meg, arról a 2027-es KATA-ról szóló cikkünkben írtunk részletesen. Ha most döntesz, a 2026-ban érvényes szabályokból indulj ki.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás röviden

Ez az egyéni vállalkozás „klasszikus” adózási módja. Itt nincs automatikus költséghányad: a tényleges, számlákkal igazolt költségeidet vonhatod le a bevételből, és a különbség után adózol.

Amit havonta kiveszel magadnak, az a vállalkozói kivét, ez olyan, mint egy fizetés. Ennek a NAV szerint 15% szja-előleg, 18,5% tb-járulék és 13% szocho a terhe, főállásban itt is havi minimumokkal. A vállalkozásban maradó nyereség után pedig külön vállalkozói adó jár, a pontos számítást a könyvelőd végzi.

Kinek érheti meg? Annak, akinek a tényleges költségei magasak, és meghaladják a bevétel 45%-át (2027-től 50%-át). Egy szabadúszónál, például egy VA-nál vagy szövegírónál ez ritka, hiszen a fő „eszköze” egy laptop és néhány előfizetés. Akkor jöhet szóba, ha például drága eszközöket, saját irodát vagy alvállalkozókat fizetsz.

Mellékállásban, munkaviszony mellett

Sokan úgy kezdenek szabadúszóként, hogy megtartják a főállásukat, és mellette építik fel az ügyfélkörüket. Ez jó stratégia, mert nem kell az első hónaptól megélned a vállalkozásból.

Ha legalább heti 36 órás munkaviszonyod van, egyéni vállalkozóként másodfoglalkozásúnak számítasz. Ennek a legfontosabb következménye, hogy átalányadóban nincs havi minimum járulékalap: a járulékot a ténylegesen elért átalányjövedelmed után fizeted. Ha egy hónapban alig volt munkád, a teher is kicsi lesz. A munkaviszonyod alapján amúgy is biztosított vagy, így az ellátásaid nem a vállalkozásodtól függenek.

A mostani KATA mellékállásban nem választható, hiszen csak főfoglalkozású vállalkozó lehet katás. A 2027-es tervezet ezen változtatna, de ahogy fent írtuk, ez még nem végleges.

Kft. röviden: mikor jöhet szóba?

A Kft. (korlátolt felelősségű társaság) önálló jogi személy: a cég vagyona elkülönül a tiédtől, és a cég kötelezettségeiért főszabály szerint nem a magánvagyonoddal felelsz. Ez a legfőbb érv mellette.

Cserébe drágább és bonyolultabb. Cégbírósági bejegyzés kell hozzá, kötelező a kettős könyvvitel és az éves beszámoló, ezért a könyvelési díj is jóval magasabb. A pénzt sem veheted ki szabadon: bérként vagy osztalékként juthatsz hozzá, és mindkettőnek megvan a maga adóterhe.

Kinek való? Ha a bevételed tartósan magas, csapatot építesz, alvállalkozókkal dolgozol, vagy olyan munkát végzel, ahol egy hiba nagy kárt okozhat az ügyfélnek. Egyszemélyes, induló szabadúszóként szinte soha nem ez az első lépés.

Döntési útmutató: melyik illik hozzád?

Az eddigiek alapján négy tipikus helyzetet érdemes megkülönböztetni. Ezek nem ajánlások, hanem kiindulópontok a könyvelőddel folytatott beszélgetéshez.

Mit vigyél a könyvelőhöz?

A jó könyvelő percek alatt átszámolja a lehetőségeket, ha felkészülten érkezel. Ez a lista segít, hogy az első beszélgetés ne általánosságokról szóljon.

1. A várható éves bevételed sávja. Egy óvatos és egy bizakodó becslés, havi bontásban, ha van ilyen.
2. Az ügyfeleid típusa. Cégek, magánszemélyek vagy vegyesen, és vannak-e külföldi ügyfeleid.
3. A munkaviszonyod. Van-e mellette legalább heti 36 órás állásod, és meddig tervezed megtartani.
4. A valós költségeid. Egy átlagos hónap kiadásai, és tervezett nagyobb beszerzések.
5. A végzettséged és a tevékenységed. Ebből derül ki, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum számít-e a járulékminimumnál.
6. A kérdéseid a jövőről. Például hogy a 2027-es KATA vagy az 50%-os költséghányad hogyan érintene.

• Ne válassz formát csak azért, mert egy ismerősödnek bevált: az ő ügyfelei és bevétele mások lehetnek.
• Ne dönts tervezet alapján: a 2027-es KATA addig nem érvényes, amíg ki nem hirdetik.
• Ne becsüld alá a könyvelési díjat és az adminisztrációt: egy olcsóbb adózás drága könyveléssel könnyen nullszaldós.